már 29
Ma 29 vagyok. Mégis a betegségtől gyereknek érzem magam, sokszor. Annak kezelnek, gyakran úgy beszélnek velem idegenek is. Nem hagyják, hogy felnőjek ))). Bár ez az én döntésem.... A túlaggódás. Amikor az életemért én vagyok a felelős.
A családtól nehéz különlakni, amikor szükségem van a segítségre, támogatásra.
Az élet nehézségekkel van kikövezve, és ezeket a köveket néha felvesszük, magunkévá tesszük és nehezen eresszük. De észre kell venni amikor itt az ideje annak, hogy tovább lépjünk, Akkor még nehezebb felállni, de talán a legnagyobb mélységből való felemelkedés adja az erőt a megoldáshoz.
Mikor jön el az az idő, amikor... korlátlan leszek a testemmel is, nem csak a lelkemben. Amikor nem újabb feladatokat veszek fel az életembe, hanem haladhatok a gyógyulás felé és végre biztos a megoldás.....
